En Istenem Jo Istenem Lecsukódik
- ISTEN JÓ - Csendes Percek
- ORIGO CÍMKÉK - Jószolgálat-díj
- „Istenem, legyőztél, hogy magadhoz magasztalj” – Beszélgetés Bálint Sándorról és életszentségéről | Magyar Kurír - katolikus hírportál
- Kamarás Klára: Köszöntő Szilveszter végén
- Sztics: Esti ima
2020. 07. 19. vasárnap 2020. vasárnap: ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP Nagy kímélettel vezetsz bennünket: a bűn után időt adsz a bűnbánatra Bölcs 12, 13. 16-19 Hisz nincsen kívüled Isten, aki gondját viselné a mindenségnek, hogy bizonyítanod kellene: nem ítéltél hamisan. Hiszen hatalmad az igazságosság alapja, és mivel mindennek ura vagy, kész vagy mindent megkímélni. Mutatsz ugyan erőt, ha kétségbe vonják hatalmad teljességét, és bünteted azok merészségét, akik nem ismernek téged, de fékezed hatalmadat, enyhén ítélsz, és nagy kímélettel igazgatsz minket, mert nálad van a hatalom gyakorlása, amikor csak akarod! Ezzel a bánásmóddal pedig arra tanítottad népedet, hogy az igaznak emberségesnek kell lennie, és azzal a jó reménnyel töltötted el gyermekeidet, hogy amikor ítélsz, alkalmat adsz a bűnök megbánására. Zs 85 Dávid imádsága. Hajtsd hozzám, Uram, füledet, hallgass meg, mert nyomorult és szegény vagyok. Őrizd meg életem, mert kedves vagyok előtted; Mentsd meg, Istenem, szolgádat, aki benned bízik.
ISTEN JÓ - Csendes Percek
ORIGO CÍMKÉK - Jószolgálat-díj
2021-01-19 / 600 461 Könyves Gábor Könyves Gábor 2021-01-19 07:52:02 2021-02-02 09:53:00 Én Istenem, jó Istenem
„Istenem, legyőztél, hogy magadhoz magasztalj” – Beszélgetés Bálint Sándorról és életszentségéről | Magyar Kurír - katolikus hírportál
Kamarás Klára: Köszöntő Szilveszter végén
Meg persze líra: egy finom stilizáció tizennégy sorba sűrítve, ahogy azt a szonettforma sorainak száma megköveteli. A kárpátaljai olvasó büszkeségérzése pedig azzal is kezdődhetne akár, hogy Szepesi Attila egykori beregszászi gyerekként lett elismert alkotó, de itt nyilvánvalóan a világhírű Kodály Zoltán szépséges dallama a lényeg, illetve az általa gyűjtött ugyancsak szépséges magyar népdal szövege. Ugyanis ezt idézi meg a vers vége, a költemény leghangsúlyosabb helye, ahol már minden magyart büszkeségérzés tölt el. Mert ahogy felismerjük az Esti dal első sorát, mindjárt mellékessé válik a "füstös csehók" képe, a "kétforintos kolbász zabálása", akárcsak Federico García Lorca. Az viszont már csöppet sem mellékes, hogy ez a nagyszerű "pöttöm japán lány", Hani – aki "Kodály diákja volt a Zeneakadémián" – odahaza "magyarul énekeltette a japán tanárjelöltekkel" a következő sorokat: "Erdő mellett estvéledtem, / Subám fejem alá tettem, / Összetettem két kezemet, / Úgy kértem jó Istenemet. // Én Istenem, adjál szállást, / Már meguntam a járkálást, / A járkálást, a bujdosást, / Az idegen földön lakást.
Sztics: Esti ima
Egy másikat Jézus szólított fel: "Kövess engem! " Az így válaszolt: "Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek és eltemessem apámat. " "Hagyd a holtakra, hadd temessék el halottaikat – mondta neki –, te pedig menj, és hirdesd az Isten országát. " Egy harmadik ezt mondta neki: "Uram, követlek téged, de engedd meg, hogy előbb elbúcsúzzam a családomtól" Jézus így válaszolt: "Aki kezét az eke szarvára tette, és mégis hátratekint, nem alkalmas az Isten országára. " Ezek az evangélium igéi. Lk 9, 57-62
- ISTEN JÓ - Csendes Percek
- Szentek ünnepei - olvasmányok
- 2021.04.25. vasárnap
- Tulajdonostól (magánszemélytől) eladó telek Balaton - megveszLAK.hu
- Káposzta | nlc
- Ori and the blind forest magyarítás youtube
- A gyermekirodalom kíválóságait indította útjára az írói asztaltársaságából Pósa Lajos » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
Már napok óta csak rád gondolok, És hangosan imádkozok. Kérem a jó Istent, segítsen mirajtunk. Tüntessen el minden rosszat, Óvjon minket jóban, rosszban. Több, mint egy hete itthon vagy már, Látszik tisztán, jobban vagy már. Kérlek, drága, jó Istenem, Bocsáss meg most mindenkinek. Szenteld meg az ember napját, Nyújts erőt a hétköznapján. Oh, drága, jó Istenem, Lecsukódik lassan szemem. Kérlek téged, óvj meg minket, Mi dicsőítünk Téged.
– hangzottak a poéta szavai a szerzemény születéséről. Mihalik Kálmán zeneszerző, főállású orvos, aki tanulmányait Kolozsváron végezte, a trianoni döntés értelmében az egyetemmel együtt Szegedre menekült, Csanády Kantátéjának zenéjét már a Tisza menti városban szerezte. Lassan, de biztosan – a hírnév sokáig váratott magára A költemény jellemzően folklór alkotások módjára, szájról szájra terjedt, viszont nem vált azonnal népszerűvé. Sőt, mi több, évtizedek kellettek, amíg igazi hódítóerőre kapott. 1940-től különböző zenei kiadók is hozzájárultak a terjesztéséhez. Az eredetileg női karra írt ének ebben az időben már zongorakísérettel és többszólamú férfikarra írt változattal is rendelkezett. Annak ellenére, hogy amikor a második világháború alatt Észak–Erdély Magyarországhoz került, és a himnusz tanítását a hazai iskolákban kötelezővé tették, általánosan még mindig nem vált népszerűvé, terjedése azonban az erdélyi értelmiségi rétegnek köszönhetően ebben az időben gyorsult fel igazán. Ahogy múltak az évek, úgy lett az ének az azóta újra egymástól távolra került magyarság összetartozásának szimbóluma, a néma ellenállás jelképe.